Most inkább nem kockáztattunk, hanem ismételtünk, mert óvatosak vagyunk, és szeretjük a jó dolgokat. Persze nem volt olyan klassz, mint tavaly, de aki ezen komolyan meglepődik, az hülye. Volt ugyan ellenjavallat a helyszínnel kapcsolatban, de az vita nélkül kiesett, mert egyéb okokból nagyon nem lett volna szerencsés. Túljelentkezésre számítottunk, elsősorban a szilveszteri létszám alapján, de ez egyáltalán nem jött be, sőt komolyat szívtak azok, akik az első hetet is vállalták, lévén nagyjából fél házzal nyomtuk, a költség viszont fix volt, tehát. Tanulság: egyrészt nincs, mert nem is lehet, másrészt a jövőben inkább csak 1 hetes akciókat szervezünk (ami persze ugyanúgy lehet bukta, de hát mégsem ülhetünk otthon egész nyáron).

Indulás 19-én, vasárnap kora délután Budapestről: Borsó, Kata, Fáni, Anda. A tetőn gyári új csomagtartó, box, és egy kerékpár (szintén gyári új szállítón), meg sem állunk Miskolcig, ahol be a Corába, és ott 70 perc alatt, 85.000 forintért beszerezzük az alapkészletet, majd továbbállunk, és egy utolsó lendületes 1 óra után becsorgunk a kúria parkolójába, Kocsán Éva és fia már vár, átadás-átvétel, kipakolás, megpihenés, most már jó (csak még nem hideg a sör). Vacsora, Unikum, félhideg sör, hideg kaja. Telefon Smicunak, hogy mit nem tudtunk megvenni helyhiány, vagy egyéb okok miatt. Hamar bealvás, ösztönösen mindenki a tavalyi szobájában.

Hétfő reggel 06:30-kor a Fáni vissza Budapestre dolgozni (hogy jöhessen Erdélybe augusztusban), sajnálatos. Délelőtt fűnyírás a petanque pályán, majd a tönkrement fűnyíró javítása órákon át, újra és újra nekifutva, míg végül kiderül, hogy csak lecsapódott a biztosíték, a gépnek pedig semmi baja.