És eljött a harmadik nap, az vala szombat, mikor meg akartuk nézni az aggteleki cseppkőbarlangot, de nem tudtuk, mert Gergely Robi koncert volt benne (:-O !!!), de belekeveredtünk egy falusi majorettcsapat produkciójába, hosszan hüledezve bámultuk őket, majd a helyi egységben sört ittunk, ahol a gyerekek egy kutyát hergeltek kicsit.

A következő nap kipihentük az eddigieket, Tomzinak és Páncsónak már nagyon hiányzott a Tesco, hát sokat utaztak, hogy egy kicsit vásároljanak, a Gergő meg a fiaiért ment Egerbe, a többiek pediglen scrabble-özéssel és gintonic-ozással múlatták a várakozás idegtépő perceit.

Hétfő. Pompás nyári záporban érkeztünk meg a Miskolc-tapolcai barlangfürdőhöz, és ott fürdőztünk, az Uray fiúk ugráltak magasból a vízbe, sikoltoztunk, sült krumplit ettünk, aztán hazamentünk a jó kis Gagyra. Ahol este a teraszon Dugó - isteni sugallattal van dolgunk ismét, figyelem - asszonta, hogy petanquezzunk villanyfénynél a fűben. A Gyöngy előhozta a pincéből a reflektort, beüzemeltük, és elkezdődött az éjszakai petanque party, amely bizony mondom, egyik csúcspontja volt a nyaralásnak. (Azt mondta a Gyöngy, hogy "Ki marad ki?" de ezt úgyis csak az érti aki ott volt, beee!)

Kedden elmentek a Dugóék, az eső is esett, ezért a teraszon kártyáztunk, aztán a Csaba, a Smicu, és a Rita csinált egy raklapnyi csodás rántott húst, és nevettünk sokat.