 |
|
 |
 |
|
Márton napi libavacsora a Csabáéknál (2004.11.14.) |
 |
anda |
|
Emelte az est fényét a Tomzitól kapott vadonatúj dekantáló,
amit először vicces formájú vázának néztem, és ebben a hitemben
meg is hagyott az ajándékozó néhány percig - nyilván jót mulatva
teljes joggal. Úgyhogy dekantáltunk is kitartóan :) A tor többi
alkotórészét itt most nem minősíteném, ezt tegye meg más
résztvevő, legyen elég annyi, hogy reggelre csak a töpi maradt
- amit viszont be kellett "csmgolni" -,
mert a liba kitartott egészen a délutáni, szentendrei skanzenbeli
látogatásig, aholis mit csináltunk? Hát libát ettünk! Töltött
káposzta, fasírozott, sólet és egyszerű sült formájában.
Az akkor nem egészen nyolc hónapos Berci is vígan nyomta
a tejfölös libatöltöttkáposztát, aminek minden eleme mélységesen
tiltott volt számára. Itt egyébként szemtanújai lehettünk
a teljes libavertikumnak, úgymint tollfosztás - vinnyogó
asszonykórussal -, libatollpuska és bejglifényező tollecset
készítésének és használatának, furfangos formájú tészták
libatoll szárral készítésének, meg biztos sokminden más is
volt, de többre nem emlékszem. Beleszaladtunk még libatepertős
pogácsába is, de az nem volt jó.
Meg volt vörösbor itt is - nekünk is.
[csaba]
|
|
|
|
Ennek
az elképesztő vacsorának egy részét csak reggel tudtuk
megkóstolni, hiszen ijesztő volt a felszolgált étkek
mennyisége, és hát nincs is jobb, mint ébredéskor egy
nagy tál libatepertő, friss vöröshagymával, ugye Katus?
;-)
|
|
|
 |