Muszáj volt megint lemennünk, mert a Fruzsi hamarost szülni fog, és akkor egy darabig nem fog történni semmi ezen a vonalon, mármint nem fogunk mahjongozni, még akkor sem, ha meglátogatjuk őket.

Pánikba estünk tehát, és tekintettel a terhesség előrehaladott voltára, nem kényszeríthettük őket arra, hogy felutazzanak Budapestre, ellenben magunkat viszont igen arra, hogy odakocsizzunk (meg egyébként: múltkor is jó volt, akkor meg miért ne?).

Az esti játékról most sincsenek képek, mert vakuzni nagyjából értelmetlen dolog, meg zavarná is a szerfelett komoly koncentrációt, amelynek ékes példája, hogy a szükséges mennyiségű figyelem fokozásának érdekében a Gábor annyira gyorsan itta a Fáni által házhoz szállított kíváló minőségű shirázi bort, hogy egyszer csak azt vettük észre, nincs a szobában, majd rövid kutatás után felleltük őt a kertben parkoló gépjármű utasterében, ahol éppen teljesen lehunyt szemmel koncentrált.

Van viszont pár fényrajz a másnap reggeli motoszkálásról, Borsó ugrándozásról, és a rövid alváskísérleteket folytató Fániról.

Aztán még akadt annyi időnk, hogy bejárjuk az utca végéről nyíló kis méretű arborétumot, ami múltkor kimaradt, de elnézve a felhozatalt, ez azért nem annyira tragikus, meg persze azért sem, mert most viszont abszolváltuk.