Esőnap lett belőle, pontosan, szó szerint. Szombat reggel a helyszínre kiszálló bizottság úgy döntött, hogy túl vizes a terep, nem érdemes 3 órát befektetni az építésbe, ha aztán mindenki csak seggen csúszik majd a sárban matchbox-szal együtt, vagy anélkül. Vasárnap délelőtt viszont a Dugó röviden már csak annyit közölt a telefonokba, hogy "építünk ezerrel!", így mindössze bizakodni kellett, hogy a folyamatosan borult égből ne essen le semmi idő előtt. Az első cseppek 13:00 körül jelentek meg, de ez csak egy nagyon gyenge próbálkozás volt, melyet később ugyan újabbak követtek, alkalmanként a lombok alá kényszerítve egyeseket, de igazán zavaró nedvesség csak az elpakolás során hullott alá, az meg le van szarva, mi nyertünk.

A rendezvény egyébként nemzetközivé nemesedett, Skóciából is neveztek erre a futamra, és ha nem is sikerült nekik elorozni a babérokat a hazai szenioroktól, a negyeddöntőig eljutott egy versenyzőjük. Tekintettel arra, hogy a géposztály őshazája - legyen ez bármilyen szomorú is, nem a lángoktól ölelt, áldjonvagyverjensorskeze magorföld, hanem - az ún. szigetország (ami ugyan nem teljesen homogén, de innen nézve majdnem, jók nekünk a skótok is, később majd szerzünk kékvérű briteket), bárki beláthatja, hogy megkerülhetetlen kultúrális- és sporteseménnyé transzponálódott a dolog.

Idén is lett első meg második helyezett, ember(gyerek) és autó csodálatos harmóniáját dicsőítve, de mindenki nyert, aki ott volt. A Macek nem jött el.

[másik emberek hasonszőrű fotói itt: 1 | 2]